Meddőségi terápia

Részlet egy párterápiás ülésből:

Pál: „Nagyon jó a házasságunk, igazán nem panaszkodhatunk, mindenünk megvan, ami kell, már beutaztuk egész Európát, és nagyon jól érezzük magunkat együtt. Mindketten közgazdászok vagyunk, jól keresünk, Kata is mindig olyan helyen dolgozott, hogy magas volt a fizetése. De itt van ez a gyerek kérdés, már illene, hogy ennyi idős korunkban legyen egy gyermekünk, és ez nem nagyon akar sikerülni. Mondhatni, ez az egyetlen kudarcélményünk, minden másban nagyon sikeresek vagyunk.”

Kata.: „Igen, és nekem ez azért is fontos lenne, mert a szüleim elég idősek, és szeretném, ha még élveznék, hogy vannak unokáik. Mi egyébként tényleg jól megvagyunk ketten is, és ha a szüleim nem lennének 70 évesek, akkor azt mondanám, hogy várjunk még ezzel.”Bekezdés

Terapeuta: Mi lenne, ha még 5 év múlva sem lenne gyerekük?

Hogyan élnének akkor?

Kata: „Hát szerintem ugyanez, mint ami most van. Utaznánk, és dolgoznánk. Nem változna meg semmi.”

Pál: „Hát ez azért nem egészen így van szerintem (ránéz a feleségére). Nekem szerintem 5 év múlva azért ez már kevés lenne, úgy értem kellenének magasabb rendű célok is, hogy miért dolgozzak, miért hajtsam magam. Igen, nekem már biztos, hogy öt év múlva ez nem lenne elég, de hogy mi lenne, azt nem tudom. Biztos, hogy nem válnánk el emiatt, de valaminek most már változnia kell.”